Венгерский вариант

A férj és a feleség

Ez egy mese nálunk. Egyszer hazamegy egy parasztember a szántásról, de a felesége nem készített neki ennivalót az asztalra. A férj azt kérdezi tőle: „Mit is csinálsz te? Én már eleget dolgoztam, te pedig még semmit nem tettél”.

A feleség így válaszol neki: „Jaj! Nekem pedig még mindig sok a dolgom. Holnap reggel együtt kelünk. Én szántani megyek, te pedig itt maradsz elvégezni a reggeli munkát. Először is rakjál tüzet a kemencébe, azután etesd meg a gyereket, süssél kenyeret, köpülj vajat, adjál a malacnak is enni, és főzd meg az ebédet. Mire hazajövök, minden készen legyen!”

Másnap a férj tüzet rakott a kemencébe és nekilátott kenyeret dagasztani. A gyerek sírni kezdett. A férfi keze tésztás volt. Odament, hogy elringassa a gyereket és összekente őt a tésztával. Elszaladt megetetni a malacot – de az ól ajtaját nyitva hagyta. Visszajött a szobába, berakta a tejfölt egy nagy üvegbe, ezt a hátára rögzítette és újra elkezdte dagasztani a tésztát. Két munkát végez egyszerre – kenyeret dagaszt és vaj is elkészül a hátán. Pont akkor szaladt be a malac a szobába, majd ráugrott a férfi hátára és összetörte a tejfölös üveget. A tejföl mind szétfröccsent a földön. A gyermek sír, a kemence már kihűlt, a kenyeret nem sütötte meg, és a káposztaleves sincs készen. A feleség már siet haza ebédre. Az ura semmivel nem tudott haladni. A malac a szobában van, a padlóra kiömlött a tejföl, a gyerek tésztás, a férje pedig izzadt és koszos. Az asszony megkérdezi tőle: „Na, hogy tetszik a háziasszonyi munka?”

A férj így szól neki: „Most már elhiszem, hogy a háziasszonynak sok munkája van. Cseréljük vissza a feladatainkat – én megint elmegyek szántani, te pedig légy háziasszony”. Azóta egyetértés van a családban.